Fejes Pál: Az ősmagyar történelem epigráfiai gyöngyszemei

A szerző ebben a könyvében krétai, mikénei és ciprusi lineáris A és B szövegek "átírását" (transzliterálás) és fordítását mutatja be. Az EESSA-exodus Kárpát-medence-i letelepültjei a Börzsöny-hegység közelében lévő barlang-rendszerben hagytak hátra NILW és OGAM írással írt szövegeket. A szerző "booklet"-jében ezeket is bemutatja. Ezeknek igen nagy a történelmi jelentősége, ugyanis nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a medence mocsaras területein székely letelepültekkel kell számolni kb. Kr. e. 44 000 óta. (Az EESSA-exodus népe ugyanis székely volt és bárhová űzte a sors, ez a halász nép előszeretettel választott magának mocsaras hazát!)
Nem kevésbé érdekesek a Kr. utáni időkből származó szövegek elemzései sem. A "szarvasi tűtartó" (kb. Kr. u. 800) szöveg(ei) rovás-írással íródtak, de ez ideig nem sikerült a szöveg érdemi mondanivalóját megállapítani (Harmatta). A "Halotti Beszéd és Könyörgés" (Kr. u. kb. 1200) EEM.HUL nyelvű szövegét az inkvizició "kémeinek" félrevezetése érdekében úgy alakították át, hogy annak történelmi mondanivalóját ne lehessen felismerni. A "Halotti Beszéd..." történelmi közlendői rejtve maradtak. (Az ez ideig ismert "fordítások" csak azt tanúsítják, hogy a finn/ugor nyelvészet nem volt tisztában sem az ősmagyar nyelvi, sem a történelmi háttérrel. Kb. a 19. századi osztrák/magyar "kiegyezés" óta tart a magyar nép nyelvének és történelmének meghamisítása.)

Formátum: A/4, 109 oldal, fűzött
Ár: 2400,- Ft