A páratlan szépségű Szent Anna-krátertó ismertsége messze túlnyúlik a Székelyföldön. Az internet korában már szinte mindenki hallott róla, hogy az egész Kárpát-medence legfiatalabb vulkánkitöréseinek helyszíne volt. De a krátertó és az azt körülölelő Csomád-Büdös hegycsoport népszerűségét – évszázadok óta – az is megalapozza, hogy változatos utóvulkáni jelenségek színtere: mofetták, iszapfortyogók, különböző összetételű ásványvizek (helyi névvel borvizek) örvendeztetik meg az oda látogatókat. Könyvünk erről a vidékről, a Csomád vulkánról ad népszerű-tudományos keresztmetszetet. A vidék kutatása mostanában új lendületet kapott: erdélyi, magyarországi és külhoni tudósok tanulmányozzák a tűzhányótevékenység jellemzőit és a környezeti változásokat. Megtudtuk, hogy a Csomád – egy utolsó, robbanásos működéssorozat után – mintegy 28 ezer évvel ezelőtt csitult el. A Szent Anna-tó és valamivel idősebb ikerkrátere, a Mohos-tőzegláp fenekét kibélelő üledékek tanulmányozása hozzásegített az utolsó kitörések óta folyvást változó őskörnyezet megismeréséhez. A régészet, a történelem pedig feltárta a táj és ember változó kapcsolatát a régmúlttól napjainkig, a Csomád-Bálványos Régió megvalósításáig. A Csomád-könyv alapgondolata 2015-ben született meg, amikor az új kutatások nyomán világossá vált, hogy az eredmények a nagyközönség érdeklődésére is számot tartanak. Az először angolul, most magyarul megjelenő kötet a vulkánt a lehető legtöbb szemszögből igyekszik bemutatni. A két részre, ezen belül 17 fejezetre tagolódó, 50 szerző tollából született művet kihajtható térképmelléklet egészíti ki. Gazdagon illusztrált kötetünket örömmel adjuk minden érdeklődő kezébe! Karátson Dávid

Kevesebb...