„Mire jó a Volga-Urál vidék földrajzi neveinek a szótára? A válasz egyszerű. Több mindenre, mint ahogyan azt bárki is gondolná. Ennek az a magyarázata, hogy a nevek megfejthetők és megtudható az is, kik voltak a névadók. Sőt, az Eurázsia szerte előforduló ugyanilyen nevek is megfejthetők s ehhez a munkához alapot nyújt ez a szótár. Egyszerre van nyelvészeti és történeti tanulsága. [...] A magyar őstörténet nagy kérdéseire is választ kaphatunk, pl. miért van két neve az országunknak, az egyik Magyarország, a másik pedig Hungária, másképpen miért Hungária Magyarország? A rövid válaszban benne van, hogy a magyaroknak két önmegnevezésük van. Az egyik a magyar (személynévi eredetű dinasztianévből lett népnév), a másik a hungar, alakváltozatai a hunor, ugor, ungar, hun, szintén önelnevezés (személynévi eredetű dinasztianévből lett népnév). A személynév egyike a Hunor, a másika Magor testvérpár nevére megy vissza, akiknek az őse Nimród vagy alakváltozata Ménrót s a szálak Mezopotámiába vezetnek. Hungária (vö.: Hungar: népnév + -ia görög képző) másképpen ‚Hunország’. Egy testvérpár utódai a magyarok és a hunok. Ahol magyarok nem jártak, csak hunok, ott is ugyanaz a nyelv, ugyanaz a kultúra, tudás volt meg, a nyomai ma is megvannak bőven. A magyar nevű őseink előtt már bejöttek a Kárpát-medencébe a szkíta, szarmata, hun nevű őseink, Árpád bejövetele óta magyar név alatt a hunokat is értjük, sőt a szkítákat, szarmatákat, avarokat, mert ők is mi vagyunk.”

I. kötet • A, Ă, Ä, B, C, Č, D, DZ, DŽ, θ
II. kötet • E, Ĕ, F, G, H, X, I, Y, J
III. kötet • K , L
IV. kötet • M, N, O, Ö, P
V. kötet • R , S, Ś, Š
VI. kötet • T, U, Ü, V, Z, ZS

Kevesebb...