„Halottak napjára készült a város, és a ködben fehér őszirózsákat árultak az utcák szegletén. Bódult, fekete tömeg sodra vitte magával a virágokat. Ez évben nem marad belőlük a temetőknek. Magukra tűzdösik az élők azt, ami a halottakat illeti.” – írta a történelmi Magyarország 1918-as összeomlásakor Tormay Cécile Bujdosó könyvében. Aztán eltelt húsz esztendő, amikor a Nagy Háború után első ízben mozgósított Magyar Királyi Honvédség katonáinak Bocskai-sapkáira és rohamsisakjaira ismét felkerültek az őszirózsák, de nem a nemzetvesztő forradalmi téboly, hanem a hazatért felvidéki magyarság szeretetének és ragaszkodásának jeleként. Nyolcvan esztendeje, 1938. november 2-án az isteni gondviselés, a magyar politikai és katonai vezetés céltudatossága, s persze a kedvező külpolitikai konstelláció eredményeként született meg az első bécsi döntés, miáltal a trianoni igazságtalanság egy része nyert jóvátételt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alá tért vissza a Felvidék és Kárpátalja déli része. Jelen kötet az országgyarapítás korszakának nyitányát mutatja be, s a hadtörténeti események ismertetésén túl bepillantást enged a honvédek és a felvidéki magyarság gondolataiba, érzéseibe, nem csupán visszaemlékezés részletek közlésével, hanem – köszönhetően felvidéki és anyaországi családok féltve őrzött fotóalbumainak – négyszáz fényképfelvétel segítségével, amelyek hűen ábrázolják a „magyar feltámadás hajnalhasadását”.

Kevesebb...